Nyitnikék/Gömör

Gömör

A gömöri táncrendet páros- és körtáncok (karikázó) alkotják, melyek a csárdás figuráiból épülnek fel. A nagyjából 15 perces koreográfiaa következő elemekből áll: karikázó (lánytánc), csárdás, vasvári verbunk (fiútánc).

Karikázó - Óvárostér - Prága

Mit takar ez a kifejezés – Gömör?
A történelmi Magyarország egyik vármegyéjéről van szó, arról, amelyikről azt szokták volt mondani, hogy olyan, mint Magyarország kicsiben. Ezzel Gömör gazdagságára, sokszínűségére utaltak. Megtalálhatók itt a magas hegyek, a lankás domboldalak, valamint a termékeny síkságok is. Hegyei gazdag ásványi kincseket rejtenek, amire építve évszázadokon keresztül virágzott a bányászat, a dombvidék elsősorban az állattartásnak kedvezett, a folyóvizekkel megtermékenyített síkvidékeken pedig virágzó mezőgazdálkodás jött létre.Abaúj-Torna és Gömör ÉS Kishont vármegyék

Etnikai sokszínűség is jellemezte ezt a térséget. Legnagyobb számban a magyarok és a szlovákok lakták-lakják, de a múltban jelentős volt a németség számaránya (elsősorban a bányavidékeken), éltek itt ruszinok, és évszázadokra visszamenően itt a legmagasabb a cigányság száma.
Művelodéstörténeti hagyományai is rendkívül gazdagok ennek a területnek. Nem írható magyar művészettörténet, irodalomtörténet, színháztörténet e térség hagyományai nélkül. Apró gömöri falvak középkori templomainak falfestészete közvetlen itáliai kapcsolatokra utal. Gyöngyösi István, Pákh Albert, Pósa Lajos, Tompa Mihály, Tóth Ede (az irodalom területéről), Ferenczy István, Holló Barnabás, Izsó Miklós (a szobrászat területéről), Madarász Viktor (festő), Blaha Lujza (színésznő) – ezek a személyiségnevek mind mind e térséghez kötődnek.
A történeti Gömör vármegye első székhelye a névadó Gömör vára volt. Később a Bebekek révén Pelsőc lett, s volt egészen 1803-ig. A történeti Gömört kétszáz évvel ezelőtt egyesítették Kishonttal. Erről 1802-ben határozott az országgyulés, a határozat 1803-ban lépett életbe. Ezután az irányító szerep a kishonti területeken található Rimaszombaté lett, s maradt mindaddig, amíg a megye fennállott. De nem állt, nem élhetett sokáig. Az első világégés után Trianon kastélyában rajzolgató politikusok átszabdalták Európa akkori térképét. Unghoz, Zemplénhez, Abaúj-Tornához és számos egyéb történeti megyékhez hasonlóan Gömört is kettéosztották. A terület zöme az akkor létrejövő I. Csehszlovák Köztársasághoz került, csak a töredék – nem egészen 10%, ami 21 települést jelent – maradt Magyarország területén. Ez a Putnoktól Aggtelekig, ill. a ma már Ózd részeként élő Uraj, Susa, Szentsimon községekig terjed.

A Nyitnikék néptánccsoport gömöri koreográfiáját Paál Sándor, a Garam Menti Népi Együttes tánckarvezetője és a Szőttes tánccsoport volt táncosa állította össze.  A Vasvári verbunkot Nagy Péter, a Bódva és Szőttes tánccsoport táncosa tanította be.

/Forrás: www.gomororszag.sk/


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub