Folyóiratok
A német Ring-mozgalom

1932 November, Korunk, S. L.

A német Ring-mozgalom

 

 

Az 1918-as német vereség Németországban általában nem azt a természetes óhajt váltotta ki, hogy a világháború révén adott helyzet szigorúan történelmi és reálpolitikai értelmét felfedjék. Ellenkezőleg. Igen széles körökben egyenesen ideológiai reakciót hívott életre. Különös élességgel testesült meg ennek a reakciónak a jellege Arthur Moeller van den Bruck művészet- és irodalom-történész személyében. „Amikor a világháború összeomlással végződött, munkánk, amit másnap felvettünk, abból a meggyőződésből indult ki, hogy minden nyomorúság oka a német pártok politikája… Kutattuk az események értelmét. És megtaláltuk a német nemzet politizálásának értelmetlenségében. És azt mondtuk magunkban: ez a háború a mi nevelő háborúnk volt.” — Igy jellemzi maga Moeller van den Bruck egy levelében akkori hangulatát Heinrich von Gleichen előtt. Röviden kiemelve a lényegét, ebből a hangulatból fakadt a német Ring-mozgalom. A „nevelő háború” eszméjének természetes következménye volt a „vezető kérdésének alapvető hangsulyozása”, ahogy ezt később Gleichen egy mozgalmukra való visszapillantásában megállapitotta. A két vezető eleinte Moeller van den Brück és Gleichen voltak, akikhez azonban hamarosan csatlakoztak Max Hildebert Boehm, az „ethnopolitika” ido-lógusa a Heinz Brauweiler, a korporációs mozgalom német szóvivője. Ezeket azután újabb erők csatlakozása követte. A széles nyilvánossággal mind élőbb kontaktusba léptek s amikor Moeller van den Bruck könyve, a Harmadik Birodalom (Das Dritte Reich) sikere megpecsételődött, a mozgalom szisztematikus kiépítését határozták el. Igy keletkeztek aRing jegyében folyóiratok, könyvkiadók s a Herren-Klub-ok egész hálózata, amelyek együttvéve hordozói és kristályosodási pontjai napjaink német „nemzeti ellenzékének”, a „forradalom nacionalizálásának” és a „konzervatív forradalomnak.”

 

Mik azonban az elveik?

 

Gleichen a mai német államot „kitelepített” államnak nevezi. (Ring 1928. 813. old.) „Az az állam, amely megfelel nemzetének, kell hogy nemzete központjában nyugodjék… Ha az állam a nemzet körében eltolódást szenved, úgy, hogy az állam központja nem esik egybe a nemzet központjával, akkor az állam kitele-pitett… A mai német állam excentrikus kitelepítése belpolitikailag a háború és a rákövetkező sulyos krizisek által radikalizált demokrácia nyomása s a túlsulyban levő szakszervezetileg szervezett választó tömegek be. folyása, miatt következett be.” — Persze ez a megállapítás fölöttébb ellentmondó. Mert hiszen ha a szakszervezetileg organizált tömegek túlsulyban vannak az állam alattvalói között, akkor nem következhet be az állam „kitelepülése”, mert akkor az állam a szakszervezetileg organizáltakkal azonos! Ilyen ellenmondá-sokra azonban nem sokat adGleichen.

 

Ugyanilyen ellenmondó az a kép, amit Gleichen az új Németország gazdasági szerkezetéről mond. Ebben a vonatkozásban az egyik oldalon Gleichen a felettébb fenyegetett magántulajdont, a másik oldalon pedig ,.a forradalom szocializálási tendenciáját” konstatálja s a kettőt a koncernek fejlődéstendenciájával hozza egy kalap alá: „A koncernek gazdaságszervezeti szerkezete olyan különös fejlődést hoz magával, amely megengedi az állami tervgazdálkodássál való összehasonlítást, ahogy azt Sombart nagyon világosan meg is tette. A modern koncerngazdálkodás világos jeleit viseli a szocialista gazdálkodásnak, mert ez is az üzleti- és jóléti-államra támaszkodik s ezáltal az államtól függ, amint fordítva az állam tőle. Azonkívül jellemző még, hogy a koncerngazdálkodás a szakszervezeti organizációkkal relative jó viszonyban van.” Sőt Gleichen tovább megy és „a két csoport politikai érdekközösségéről”, illetve „privilegizált korporációkról” beszél. — Hogy ebben a koncernekről adott rajz. ban a német spekulativ fantázia mi mindent összehord, arról kár sokat beszélni. Sombart strukturális hasonlatából Gleichen kezében azonosság lesz s a koncerneket minden további nélkül kinevezi a „szocialista gazdálkodás hordozóivá” a olyan csekélységeket, mint a szakszervezetek kartell és koncernelle-nes álláspontja egyszerű „érdekközösséggé” minősiti!

 

Több értelmes magva van a Ring-mozgalom ama frontjának, amely a mai politikai pártok elméletével és a modern demokráciával foglalkozik. Már Moeller van den Bruck megkísérli emlitett könyvében a német pártok lerombolását „a világnézet vonaláról”, hogy a „pártatyáskodás helyére” a harmadik birodalom „pártokfeletti gondolatát” helyezze. Ez az a pont, amely a Ring-mozgalom valamennyi tagjában közös s valamennyiüket a „nemzeti oppozíció” frontjába tömöriti. „A nyugati demokrácia átvételével a német nép elvesztette igazi szabadságát”, — hirdeti Gleichen már 1920-ban. „A demokratikus gondolkodás” ellentétes az „állami gondolkodással”, — állapítja meg Heinz Brauweiler. A mai politikai párt-éleit nemcsak politikai atyásko-dást jelent, hanem azáltal, hogy a mögöttük álló érdekkörök gazdasági egoizmusát leplezik, gazdasági csoportok zsarnokoskodását.

 

A Ring-mozgalom nemcsak a német-francia közeledés, hanem az együttműködés gondolatát is szolgálja, ezért kimondottan Oroszország ellenes. Ennek a tendenciának a leghangosabb képviselője közöttük Arnold Rechberg.

 

A Ring-mozgalom vezetőtagjai közül Heinz Brauweiler neve forr a leginkább össze a korporációs gondolattal. A korporációs gondolat különben ennek az egész nemzeti ellenzéknek varázs szava. A korporációs gondolatot szegezik a mai parlamentárizmussal szembe. A korporációs gondolat tartozik legyőzni minden mai rossz forrását, az individualizmust s a korporációs-gondolat tartozik végül a kölcsönös gazdasági harc, különösen az osztályharc helyett a gazdasági szolidaritás tényét képviselni. Brauweilerpersze látja a korporációs gondolat realizálásának nehézségét is s ezt a nehézséget úgy próbálja megoldani, hogy a politikai és gazdasági népképviselet megosztását kivánja.Brauweiler különben nem propagálja a szakszervezetek lerombolását fasiszta módszer szerint. Megakarja tartani jogvédelem és önsegélyzés céljaira a szakszervezeteket továbbra is, de melléjük kiakar épiteni ugynevezett műhelyközösségeket, amelyek egybefoglalnák a munkásokat és a vállalkozókat a ezzel együtt tulajdonképpeni gerincét képeznék a korporációs képviseletnek. A korporáció Brauweiler szerint csak ilyen kiépítésben nevelné a gazdasági szolidaritást és győzné le az osztályharcot. Brauweiler korporációs rendszerének a problematikusságát maga is érzi. Ő maga is látja, hogy az intencionált érdekközösség úgy az általa konstruált, mint az olasz korporációban már eleve nagyon kér. déses. Mintahogy nagyon kérdéses az egész mozgalomban a munkásprobléma értékelése. Paul Ernst például ilyesmit ir: „Ha törvényes rendszabályok révén az eleddig proletárizált és szabad munkás életét egészében biztositjuk, úgy szükség van olyan törvényes rendszabályokra is, amelyek a termelés fokát és a hozzá szükséges teljesitmények értékelését biztosítják, a munkásokat kényszeríteni kell a munkára… Más szavakkal: a szabad munka helyére a kényszermunka, a proletár helyére a minden tekintetben függő jobbágy lép.”

 

A korporációs képviselettel kapcsolatban önként adódik a korporációk képviselőiből alakuló felsőház követelése, amelyet különben újabban nagyon sok demokrata politikus is követel.

 

Ezekben foglalhatók össze azok az elvi tartalmak, amelyek napjaink sok német konzervatív politikusának tudatát elméletileg befolyásolják. (PrágaS. L.

No comments so far!
Leave a Comment


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub