Folyóiratok
A Schneider Creusot Koncern

1932 November, Korunk, Szalay István

A Schneider Creusot Koncern

Szalay István

 

 

A közvélemény érdeklődése, amennyiben a gazdasági élet hatalmasságaival foglalkozik, különös előszeretettel irányul a hadiiparra. Az ujságírók érdeklődésének kevesen állottak annyira a központjában, mint Basil; Zaharoff, az angliai hadfelszerelési iparbáró. Hasonló érdeklődés vette körül a háború előtt a Krupp-családot s ezt a „nimbuszt” még napjainkban sem vesztette el egészen. Az amerikai vasiparban is, amely pedig alig ismeri a személyi kutuszt Charles Schwab, a Bethlehem Steel koncern főnöke hir tekintetében egy vonalon áll Forddal és Edisonnal. Ezt az érdeklődést természetesen fokozza és elősegíti a nemzeti propaganda, a fegyverek előtti csodálat és a hadidicsőség romantikája. Másrészt viszont jellemző, hogy a hadfelszerelési ipar minden országban jobban személyhez kötött, mint a rokoniparok s külön jellemző rájuk, hogy a családi vállalkozások dominálnak közöttük. Jó példa erre a Krupp-a régi Skoda- és a Schneider-müvek. Jellemző továbbá valamennyire, hogy a hadiipari vállalkozások vezetői mindig politikai befolyásra törekednek. Ez a tünet ismét csak természetes. Természetes, hogy a hadfelszerelési iparok fejei országuk politikusaival szoros kapcsolatot tar. tanak fenn, egyrészt, hogy infor. málódjanak a politikai helyzetiről, másrészt, hogy saját vállalkozásuk érdekében épp ezeknek a politikusoknak a révén befolyást gyakoroljanak, tevékenykedjenek. Természetesen ez a politizálás sohasem olyan primitiv, hogy bizonyos hatalmi csoportosulások létrejötte kizárólag hadfelszerelési iparok initenciójára történne. A hadfelszerelési iparok érdeke elsősorban abban áll, hogy a saját vállalkozásuk részére keresetet biztosítanak. S ezért a hadfelszerelési iparok lehetőség szerint saját országuk politikáját követik, mert a megrendelést elsősorban ezektől várják. Természetesen ez nem zárja ki, hogy olykor két oldalról ne ugyanegy gyár ágyui harcoljanak egymás ellen. Romániában a Krupp ágyu német oldalról ugyanolyan gyártásu ágyukra lőtt a román oldalon s a szaloniki fronton a francia Creusot ágyuk az ugyancsak Creusot-féle bulgár ágyuk ellen küzdöttek. A politikai változás persze a hadfelszerelési iparok beállitódásának a változását is jelenti. Amig a második császárság virágzott a Schneider-család tagjai fanatikus monarchisták voltak, Napoleon bukása után azonban — legalább is a külső látszat sze. rint — lecsatlakoztak a harmadik köztársasághoz.

 

A Le Creusot cég körül keletkezett hírlapi legenda egész más természetü, mint a többi hasonló hadiiparost övező. Ez a német nevü francia ágyugyár nem rendelkezik azzal a „népszerűséggel”, mint a világ többi fegyvergyárosai. Valamiféle titkos társaságnak tekintik, amelynek a csápjai elnyulnak mindenhova a világba; vállalkozásnak, amely világkoncernné épült ki és még inkább szándékozik kiépülni. Az alapvető különbség a Creusot-cég és a többi hadfelszerelési ipar között abban áll, hogy a Creusot-cég nemzetközi elágazású hori.zontálisan kiépített képződmény. A Creusot-cég e kiépülésében két különböző fejlődési szakaszt kell megkülönböztetni. A két szakaszt egymástól a világháború választ. ja el.

 

A Schneider-féle vállalat a háború előtt tipikus francia vállalkozás, aránylag csekély terjedelemmel. Ekkoriban gépeket, moz. donyokat, hadialkatrészeket, ki. sebb csatahajókat és nehézágyukat gyárt. Huszezer munkásának a száma alig valamivel haladta meg a Krupp-müvek munkáslétszámának — a, negyedét. Külföldi kapcsolatai nagyon csekélyek voltak; pár délamerikai megrendelőjén kivül csupán az orosz Putilow-müvekhez fűzték szorosabb kapcsolatok. A háború teljesen megváltoztatta a Schneider-koncern méreteit. A világháború elhalmozta megrendeléseivel s a cég monopólisztikus helyzetet biztosított magának a francia vas- és acélgyártásban. A kon cern, Franciaország közepén fekvő meglehetős elérhetetlen gyárai révén hihetetlenül kifejlődött s ez a helyzet a kon. cern vezetőségének hallatlan nyereséget biztosított, amelyből a részvényesek csak nagyon szolid mértékben részesültek. Ezért rendelkezhetett a koncern a háború végén nagyon erős tartalékokkal s ellentétben a világ minden más hadfelszerelési vállalkozásával térhetett át új termelési ágakra. Kétféle lehetőség is kínálkozott. Elsősorban az elkobzott luxemburgi és lotharlngiai német gyárak, amelyből bár a Schneider-Creusot-cég nem a fő részt, de mégis nagyon jelentékenyet vett át. Igy alakult ki az Arbed-koncernnel való kapcsolat, amely az évek folyamán egyre erősödött s mind a két fél számára termékeny együttműködést eredményezett. A másik terület, amely felé a cég terjeszkedhetett, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia nehézipari vállalkozásai. Az utódállamok valutáinak lehanyatlásával könynyűszerrel vásárolta fel a cég francia frankkal az alacsonykurzusu részvények többségi csomagjait. Igy hullott szószerint az ölébe a Schneider-Creusot-csoportnak az egykori legnagyobb osztrák hadiipari vállalat, a Skoda-müvek, miután a fiatal csehszlovák államnak nem állt módjában a pilseni társaság részére a szükséges üzemi eszközöket rendelkezésre bocsájtani. A Skoda-müvekhez csalatkozott a legnagyobb csehszlovák bányavállalkozás, a Bánya, és Kohó Társulat s ezáltal meg volt teremtve a legszorosabb kapcsolat az utódállamok területén uralkodó bankcsoportokhoz. Osztrák bankokhoz meglehetős kevés szál füzte a koncernt, annál nagyobb érdek kötötte azonban a Magyar Általános Hitelbankhoz, nagyon, jövedelmező megbízások, elsősorban a budapesti kikötő-építés révén,

 

A világgazdasági válság nem hagyta érintetlenül a, Schneider. Creusot-concernt sem. A francia művek ugyan meglehetős hosszú ideig voltak foglalkoztatva, az utolsó két év elmaradt nehézipari megrendelései azonban nagyon lecsökkentették a keresetet. Viszont ezt a keresetcsökkenést a keletázsiai háború már jórészt behozta. Sulyos helyzetben vannak azonban a konzern külföldi érdekeltségei. A Skoda-müvek nem régiben publikált mérlege világosan elárulta a Schneider-Creusot rész gyönge helyzetét. A csehszlovák állam erős intervenciója kényszerű kötelesség volt a Skoda-művekkel szemben, miután a termelés nagyon mélyre esett s a mérleg illikvidálódott. Ugyanez a helyzet, ha nem is ilyen kifejezetten, más külföldi érdekeltségeiben a koncern. nek. Nagyon sulyos gondok foglalkoztatják jelenleg a koncern vezetőségét, ha a csoport helyzete óvatos terjeszkedési és pénzügyi politikája s a kormányokkal szembeni poziciója miatt összehasonlithatatlanul jobb is, mint a többi más nehéz- és gép-ipari vállalkozásé. (Prága)

No comments so far!
Leave a Comment


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub