Folyóiratok
A mai orosz igazságszolgáltatás szervezete

1933 Február, Korunk, Szalay István

A mai orosz igazságszolgáltatás szervezete

Szalay István

 

 

A mai orosz igazságszolgáltatás szervezete ugyanazon az alapelven nyugszik, mint a mai orosz államhatalom egyéb szerveinek felépítése. Bíró csak a dolgozó tömegek képviselője lehet. Aki nem tartozik ezek közé, az sem állandó bíró, sem esküdt nem lehet. A biráknak magasabb jogi képzettséget törekednek adni. Ezt speciális kurzusokkal érik el a különböző főiskolát végzett munkások között. Majd minden bíróság mellett működnek esküdtek, akiket a gyárakban, üzemekben és falugyüléseken a munkások és a kollektívák tagjainak soraiból a szegény és középparasztok választanak. Ugyanúgy, mint bíró, esküdt sem lehet mindenki. Ez is csak dolgozó lehet. A biráknak és az esküdteknek egyforma a szavazati joguk. Abünösségről és a büntetés kimérése felől a bírákkal egyenjoguan döntenek. A törvényszék minden egyes határozatát a bírák és az esküdtek közösen hozzák.

 

A törvényszék a mai Oroszországban nemcsak pörös ügyek eldöntésére hivatott szerv, hanem mintegy az állami igazgatás iskolája s ezért legfőbb cél a törvényszéki ülésekre minél több személyt bevonni esküdti minőségben. Hivatalos számitások szerint évente mint esküdt körülbelül másfélmillió munkás aszisztál a törvényszéki tárgyalásokon. A törvényszéki ülések célja így a jogi eljáráson kívül az ítélkezéssel mintegy rávilágítani arra” hogy az életben adódó kérdések megoldása milyen uton történjék Ezek szerint a mai orosz törvénykezés az államban való viselkedés pedagógiájának a tribünje.

 

A mai orosz törvénykezés ügyvitele egészében hasonlít az európai államok törvényszéki ügyviteléhez. És pedig: a tárgyalás nyilvános és szóbeli, kérdő és vitajog. A különbség legföljebb annyiban áll, hogy a nyugati tárgyalási formák komplikáltságát a lehető legnagyobb egyszerűséggel és közérdekűséggel próbálják ellensulyozni. Minden tárgyaláson szerepel ügyvéd, akit a vádlott maga választhat. Az ügyvéd rendelkezik a, legmesszebbmenő védelmi joggal, viszont megkövetelik tőle, hogy a szovjetrendszer híve legyen. Természetesen az ügyvédeket is a munkások és parasztok soraiból próbálják kinevelni.

 

Minden ítélet megfellebbezhető egy második fórumhoz. Ennek a második fórumnak a tevékenysége azonban nem abban áll, hogy formális szempontból revizió alá vegye az első fórumon hozott ítéletet. A második fórum minden ítéletet minden szempontból ismét vizsgálat tárgyává tesz. Viszont a második fórum — s ez a nagy különbség a nyugati törvénykezéssel szemben — csak kivételes esetekben változtathatja meg lényegesen az első ítéletét. Általánosságban csak felfüggesztheti az első fórum ítéletét s visszaküldheti újabb kivizsgálás céljából,

 

A birák függetlenségének tételét a mai orosz, törvénykezés nem ismeri. Az az elv, hogy a birák élő emberek, akik nem a nép életétől üvegfalakkal elválasztott légüres térben élnek. A birák — e szerint az elv szerint — ítélethozatalukban ugyanazt a politikát tartoznak érvényesíteni, mint amit az állam érvényesít. Ezek értelmében a bírákat Oroszországban nem kinevezik, hanem választják, és pedig: a népbirákat a kerületi végrehajtó bizottság, a tartományi bírákat a tartományi végrehajtó bizottság, a legfelsőbb törvényszék biráit pedig a minden oroszok központi végrehajtó bizottságai. A birák visszahívásához bizonyos feltételek szükségesek és pedig a választó végrehajtó bizottság határozata, amelyhez a föléje rendelt végrehajtó bizottság elnökének beleegyezése szükséges. A tartományi bíróság valamely tagját csak az igazságügyek népbiztossága válthatja le.

 

Az orosz törvénykezés főcélja az osztályellenségek elnyomása s a harc a dolgozók rétegeiben meghuzódó ingatag elemekkel. Ennek a kettős célnak megfelelően kettős a viselkedése is a törvénykezésnek a vádlottakkal szemben. Azzal a munkással szemben, aki véletlenül, valami büntényt követett el, egész máskép viselkedik a törvényszék, mint azzal az osztályellenséggel, aki szabotálja a szocialista építés feladatait. Kiderül ebből az elvből, hogy a mai orosz törvényszék előtt az osztály érdeke kimondottan fontosabb mint az, egyesé. Ezek szerint korántsem tagadja, hogy igenis osztályszempontból igen lényeges különbségeket tesz bűn és bűn között.

 

A bűnöst a mai orosz, törvénykezés az ítélettel nem büntetni kívánja. A bűnözővel, aki nem volt képes a dolgozók közösségéhez igazodni, az a célja, hogy a társadalomtól elkülönítse és lehetőség szerint megjavítsa, A javítás módszerében, illetve alkalmazásában különbséget tesznek az, osztályellenség és a nem osztályellenség között. A megjavitási rendszer alapelve, hogy semmiféle olyan rendszabály, amely lealacsonyító és kínzó jellegű, nem alkalmazható. Ezért szüntették meg a testi büntetést, a kötözést és a bilincset. Ezért nem ismer lealacsonyító munkát, sötét- és magánzárkát. Magánzárka csak a vizsgálat esetén és ekkor is csak a legritkább esetben alkalmazható. Az itélettel a magánzárka automatikusan megszűnik.

 

A büntetés végrehajtása háromféle: mindazokat a személyeket, akiket veszélyes bűnök következtében több mint három évre, ítéltek, olyan munkatáborba küldik, ahol munkaerejüket a nyilvánosság résziére hasznot hozó munkára használják föl, A három évnél kevesebbre elitéltek gyárakban vagy mezőgazdasági üzemekben, foglalkoztatott mun-kásszázadokba kerülnek, ahol ugyanabban a termelési ágban nyernek foglalkozást, amelyben letartóztatásuk előtt dolgoztak. Az első kategóriába főleg osztályellenségek, visszaeső és született bűnözők tartoznak; a másodikba a dolgozók soraiból kikerült bűnözők, A harmadik rendszabály a kényszermunka. Ebben nem ismerik a mozgási szabadság korlátozását. A hat hónapnál több kényszermunkára elitélt azonban olyan munkára is felhasználható, amely lakóhelyén kívül esik. Ezek mellett nincs őr s az állam köteles szállásukról, étkezésükről, munkaruhájukról és munkaszerszámaikról gondoskodni s köztük a legszélesebb kulturmunkát végezni. A feltételes büntetés elengedése egy külön felügyelőbizottság dolga, amelynek tagjai a nyílvános szervezetekből, elsősorban a munkások szakszervezeteiből tevődnek össze. (Prága)

No comments so far!
Leave a Comment


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub