Folyóiratok
Móricz Zsigmond Prágában

1931 Január, Korunk, Munels Pál

Móricz Zsigmond Prágában

Munels Pál

 

 

Előjáték Pozsonyban.

 

Újsághír: „…Először a lelkes Szalatnai Rezső lép a pódiumra. Móricz Zsigmondot nem kell bemutatni — mondotta Szalatnai. — Négy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen tartott előadást. Akkor az új magyar generáció meghívására jött közénk, annak a nemzedéknek a meghívására, amely vele és általa akarta bebizonyítani igazát. Móricz Zsigmondban a Sárarany és a Fáklya alkotóját, a nagyon szegény emberek íróját üdvözlöm most — fejezte be Szalatnai.”

 

A lelkesedés hevében elő szoktak fordulni ilyen gikszerek!

 

Más. „A Nyugat hírei”: „November 14-én a Prágai Magyar Hírlap és az YMCA meghívására Prágába utazott M. Zs., ahol az YMCA (amerikai eredetű nemzetközi egyesülés a keresztény ifjúság nevelésére) teát rendezett tiszteletére, melyen megjelent Regnier Viktor, a magyar királyi követség főtitkára, továbbá Radl Emánuel professzor, számos cseh napilap szerkesztője, a Penklub vezértitkára, magyar, cseh és szlovák írók, művészek és hírlapírók. Itt fontos nemzetközi irodalmi problémákról volt sző és a vita során a jelenlevők egyértelműleg konstatálták, hogy a különböző nemzetek között az irodalom és művészet kérdéseiben nincsen eltérés, csak a politikában.”

 

Ismerkedési tea, melyre hivatalosak a cseh sajtó képviselői. A forradalmi intellektuelek és munkások lapja a TVORBA is képviselteti magát.

 

Nézem ezt a hatalmas bajuszos fejet. Benne van: Arany János, Deák Ferenc és Mikszáth fejéből is valami.

 

Egy darab irodalomtörténet. Nézem ezt a fejet és eszembe jut egy mese. Volt egyszer egy író… aki egy másik fiatallal, aki komoran hatalmas sirámokban énekelte osztálya pusztulását: kiindulópontja lett az új magyar irodalomnak. Forradalmár volt és forradalmisága nagyszerű írásokban robbant ki, melyekre egy egész ország előretörő fiatalsága felfigyelt. A háborúban volt utoljára fiatal. Míg a hivatalos magyar irodalom hallgatott vagy helyeselt, ő fel merte emelni a szavát a „szegény emberekért.” Ma azonban „Úri murikat” csap és „Nem élhet muzsikaszó nélkül.” A Nyugat cégtáblájáról letörli az utolsó sárga foltot: Ignotus nevét és hirdeti az ellenforradalmi irodalom koncentrációjának szükségességét. A paraszt forradalmár szutykos kalapját felcserélte a disznósörtés zöld pörgével. „Légy jó mindhalálig”: beteljesedett rajta osztálya sorsa. Nem áruló Móricz Zsigmond! Pontos szeizmográf, aki híven leleplezi az osztályában rezgő erők utolsó lökéseit. Mindez eszembe jutott, amikor hallgatom beszélgetését a cseh irodalom hivatalos képviselőivel. Elővesz egy régi magyar Elektra fordítást. Dicsekszik: ime már akkor létezett magyar drámairodalom. (Ügylátszik azért nincsen ma.) A cseh irodalmárok elismerőleg bólogatnak, a magyar királyi követség titkárának melege lesz, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztői jámboran „csacsenolnak” a nagy Mesternek … És ebbe az idilikus hangulatba betörnek az első disszharmóniák. Kérdések, melyek kellemetlenek, melyek nyilt állás foglalásra kényszerítenek.

 

Kérdés:. „Mik a lehetőségei egy forradalmi irodalomnak a mai Magyarországon?”

 

Felelet: „Nincsenek lehetőségei. Be lesz tiltva.”

 

Kérdés: „Mi a véleménye a „100%”-ról és a „Forrás”-róI, a magyar forradalmi fiatalság ezen két elnémult lapjáról?”

 

Felelet: „Nem is tudtam, hogy ezek a lapok forradalmiak.”

 

Kérdés: „Mit tart Kassákról, Nagy Lajosról és Gergely Sándorról?”

 

Felelet: „Kassák Lajost szeretem, írásait szívesen leközlöm a Nyugatban. Nagy Lajos együtt indult velem, barátom volt. Az utóbbi időben elveszett a szemem elől. Gergely Sándornak egy írását ismerem, valami vak emberről.” (A mellette ülőhöz fordulva:) „Hogy is hívják ezt a regényt? Az tetszett nekem, azóta nem olvastam tőle semmit sem.”

 

Brávó, Kassákot szereti! Nagy Lajos, szegény az elveszett! Gergely Sándort viszont nem olvassa. Nemcsak az író Móricz Zsigmond, de a szerkesztő Móricz Zsigmond sem!

 

A kérdező elnémul. Pontot tesz.

 

Epilógus:

 

Nem mindenki tesz pontot. Az „újarcú magyarok” vezére: Győry Dezső például fiúi hálával csak dadogni tud: „Elment? Nem. Ezt elfelejtettük neki megmondani. Mikor elmentünk, éreztük, hogy akármilyen sok mindenről beszéltünk, semmit sem mondtunk meg neki. Utánakiáltjúk ezt is, hogy nem ment el, itt maradt, a miénk maradt… Jöjjön el mielőbb. Megint. Visszavárjuk.”

 

Újarcú magyarok?

 

A szellemi kiskorúság, a szociális vakság hisztériája.

 

Móricz Zsigmond és vele, benne, általa az újarcú magyarok visszataláltak a régi archoz. Soha többé el nem válón találkoztak.

 

Prágában is… (Prága)

No comments so far!
Leave a Comment


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub