CSMMSZ publikációk
2006/1 Egy kellemes sziget Prága belvárosában – az „Iparos” bolt «

2006/1, PRÁGAI TÜKÖR, (TÜ)KÖRKÉP, LÁTOGATÓBAN, Blaskovics Éva

Eredeti cikk: 

Egy kellemes sziget Prága belvárosában

az „Iparos” bolt

Prága belvárosában, s azon belül is a Rytířská utcában – mint ahogy a nagyvárosok sétálóutcáiban általában – az egyik bolt a másikat éri. S mivelhogy olyan városrészről van szó, ahol a Prágába látogató turisták szinte mindegyike megfordul, a boltok nagy része a legkülönfélébb ajándéktárgyakat, divatos ruhákat, csecsebecséket kínálja. De a Rytířská és a Melantrichova utca sarkán található az az épület is, amelyet a csehországi magyarok szinte mindegyike jól ismer – a Prágai Magyar Kulturális Központ. S látogatói csak sajnálhatják, hogy az épület földszintjén levő kiállítóterem helyére, melyben egykor magyar képzőművészek alkotásait csodálhatták meg a kiállításokon, az 1990-es évek közepén szintúgy turista-csalogató dísztárgyakat, ékszereket kínáló boltok telepedtek. Az intézet portájától balra levő bolthelyiségben is „trendi cuccokat” árusítottak éveken át. Az épület felújításakor a bolt megszűnt, s a helyiség sokáig üresen állt. Ám 2005 őszén visszatért bele az élet. Az íves kovácsoltvas állványokra nemezsapkák, -sálak, -babák, a fogasokra szebbnél szebb ruhadarabok, a kirakatbábukra a boltban kapható ruhák és kiegészítők, bőrtáskák, kerámia nyakékek kerültek, a polcokra meséskönyvek és magyar népzenei felvételeket tartalmazó CD-lemezek, magnókazetták sorakoztak fel, a szekrényeket megtöltötte a kerámia – bögrék, tányérok, kancsók, gyertyatartók. Ez egy olyan bolt, ahová „jó bejönni”, akár csak azért betérni, hogy nézelődjünk, gyönyörködjünk a portékában.

„Iparos” – hirdeti a bolt felirata. Itt ugyanis magyar kézművesek művészi szépségű használati tárgyait, ruháit és kiegészítőit kínálják a vevőknek. A bolt kiötlője, tulajdonosa, tervezője, az itt kínált termékek kiválasztója és beszerzője Moravcsík Tímea. Állítása szerint „az Iparos azért nyílt meg, hogy megismertesse és megszerettesse a vásárlókkal a mai magyar iparművészek munkáit. A boltban kapható tárgyakon felismerhetjük a magyar népművészet stilizált díszítőelemeit – alkotóik ugyanis a múltból merítenek, de figyelembe veszik a mai ember igényeit is. Termékeiket rendszeresen egy szakmabeliekből álló zsűri, az Iparművészeti Lektorátus minősíti, mely ellenőrzi a szakmai színvonalat, megszabja, hogy pl. a ruhák esetén egy-egy modellből hány darabot készíthetnek.” Ám a díszítésnél szembetűnőbb, hogy a tárgyak természetes alapanyagokból készülnek, s mindegyikük egyedi darab. A nemeztárgyak az ősi gyapjúfeldolgozó eljárás, a nemezelés eredményei – s nemcsak az ősrégi motívumokkal díszített szőnyegek készülnek így, hanem a sálak, kalapok, kesztyűk és a dísztárgynak is beillő játékok – labdák, babák, manók – is. A kerámiát is egyenként formálták, égették ki, mázazták alkotóik. S természetes alapanyaguk meghatározza a szín- és formavilágukat is – talán ez az oka annak, hogy a sokféle anyagból, sokféle technikával készült alkotások kiegészítik egymást, kellemes összhatást adnak.

„Már régóta gondolkodtam azon, hogy jó lenne Prágában magyar iparművészeti termékeket árusító boltot nyitni. Úgy gondoltam, egy ilyen boltban nem kimondottan dísztárgyakat, hanem használható dolgokat kellene árusítani – mondja Tímea, miközben végigvezet a bolton. – Ha valaki például valamilyen »magyaros« mintájú hímzett abroszt akar venni, ilyet vásárolhat Budapesten. Szerettem volna a vevőknek a polcokon való porosodásra ítéltetett dísztárgyaknál többet nyújtani. Ezért fokozatosan, mivelhogy ez nem ment az egyik napról a másikra, kialakult, milyen dolgok, mely kézművesek munkái kerüljenek a boltba. A kerámia régi szerelmem, tudtam, hogy a szakmából a Szilágyi házaspár – Szilágyi Péter és Szilágyiné Rencz Marianna – termékeit mindenképpen szívesen árusítanám. Így kerültek a boltba a különféle mintájú ét- és teáskészletek, kőmázas bögrék.”

A nemeztárgyakat szemlélve pedig a következőket tudjuk meg: „Eredetileg hagyományos nemezszőnyegeket szerettem volna árusítani – van itt egypár, ezek Szedlák József alkotásai -, ám ismerőseim olyan művészeket is ajánlottak, akik nem hagyományos nemeztárgyakat készítenek, hanem pl. nemezruhákat, papucsokat, babákat. Közülük Carlile-Kovács Flórát említeném, ő készítette ezeket a szép nyakékeket, sálakat, kalapokat.”

Tímea most egy párnát emel le a polcról, melyre finom, csipkeszerű ékszerek vannak tűzve. „Ezeket Németh György készítette. Mindig is tetszettek a lószőr ékszerek. Különlegesség, hogy ebből az alapanyagból gyűrűk, fülbevalók, nyakékek készülnek, csodálkoznak is a vásárlók, amikor elmondom nekik, hogy ezek itt miből vannak. Ezeket a bőrtáskákat pedig Boka Gábor készítette – lépünk tovább a következő polchoz. – Ő a magyar bőrművesek egyik leghíresebbike. A táskák fedelének uráli motívumokat őrző díszítését nyomódúcos eljárással végzi, a bőrdarabok összevarrása pedig keskeny bőrcsíkkal történik. E táskákon minden kézi munka – a bőr kidolgozásától a csontkapocs kifaragásáig.”

Az egyik fogason szebbnél szebb, a népviselet szabásvonalait felelevenítő, szalagokkal, csipkével, gyöngyhímzéssel díszített ruhák lógnak. „A ruhák készítője Szalai Zsuzsanna – világosít fel Tímea. – Nézd meg, habár a szabásvonal hasonló, mindegyik ruha önálló, egyedi darab. Más az anyaguk, díszítésük. Mindegyik gyönyörű.”

És mindeddig nem esett szó mindazokról az élénk színekben pompázó batikolt és virágos-vonalas, rajzolt mintákkal díszített kordbársony ruhákról, kiegészítőkről, melyekből a legtöbbet találunk a boltban. E termékek mindegyikén a „Siptár” címkét találjuk. „Tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy úgy döntöttem, a boltban árusított textíliák nagy része a Siptár műhely terméke lesz. Tavaly nyáron, amikor épp azokkal a kézművesekkel próbáltam felvenni a kapcsolatot, akiknek a termékeit árusítani szerettem volna, elém pottyant néhány Siptár póló, hajpánt. Barátaim ugyanis Kapolcson jártak a Művészetek Völgyében, ahol a lányaimnak Siptár termékeket vettek ajándékba. Kiderült, az ajándékozónak nem egy ruhadarabja származik Siptáréktól. Mindezeket végignéztem, azután döntöttem. Habár régebben ismertem már a Siptár nevet, ezidáig nem tudtam pontosan, milyen jellegű dolgokat készítenek műhelyükben.”

A Siptár műhely alapítója, Siptár Réka január végén Prágában járt, hogy az Iparos boltot megnézze. Megkértem őt, hogy itt, a boltban mutassa be műhelyét és annak termékeit.

„Az egész valamikor a ’90-es éveben kezdődött – idézi fel Réka a műhely alapítását. – Ekkoriban kezdtem ruhákat tervezni és varrni magamnak. Ahhoz, hogy olyan színűek legyenek ezek a ruhadarabok, amilyet én szeretnék, be is kellett festenem őket. Így alakítottam ki azt a »stílust«, ami ma is a Siptár ruhák sajátja. Rájöttem, ez a stílus másoknak is tetszik, és így akár megélhetési forrást is jelenthet számomra. Természetesen eleinte mindenből csak néhány darab készült, majd testvéremmel együtt nyitottuk meg az első boltot Pécsett. Ma már Magyarország-szerte különféle boltok árulják a Siptár termékeket, ezenkívül három saját boltunk is van. A céget két éve a férjem vezeti. Van egy varrodánk, ahol kb. tízen dolgoznak – vannak itt modellezők, szabók, varrók, díszítők. Én ma gyakorlatilag már »csak« a terveket készítem. Ennek alapján a modellezők készítik el a szabásmintákat, ami a tervezés legnehezebb része. Hiszen az emberi test nem szabályos mértani alakzat, hanem a legbonyolultabb forma.”

A boltban épp az őszi-téli kollekció darabjait látjuk. A szép szabásvonalú szoknyák, ruhák, tunikák anyaga bársony, kordbársony. Első pillantásra feltűnik, milyen kellemes érzés lehet viselni őket. Ezeket tavasszal a lenvászonból, pamutból, viszkózból készített nadrágok és szoknyák, blúzok, ruhák váltják fel. „Csak természetes textíliákkal dolgozunk – világosít fel Réka. – A viszkózt is ide sorolhatjuk, mert természetes alapanyagból, fenyőfából készített cellulózból állítják elő, és úgy viselkedik, mint a pamut, csak kicsit más a tapintása. Tudom, nagyon szép műszálas anyagokat tudnak már gyártani, de én képtelen vagyok ezeket megvásárolni, mert valahogy idegenek számomra.”

„Hogyan készülnek tehát ezek a csodaszép ruhák?” – kérdezem Rékától.

„Először befestjük, batikoljuk az alapanyagot. Így érjük el ezeket a szép, erős színeket. Megjegyzem, nagy bánatom, hogy nem tudunk olyan növényi eredetű, tehát természetes alapanyagú festékeket beszerezni, melyekkel ugyanezt a színhatást érhetnénk el. Remélem, ez a jövőben sikerülni fog… Az így előkészített alapanyag szabása és varrása következik ezután. A folyamat végére marad a ruhák díszítése, a minták megrajzolása. A díszítmények mintavilága nagyon különböző lehet – a stilizált növénymintáktól egészen az absztrakt motívumokig terjed. Ezek célja, hogy díszítsék a ruhát, hogy az így legyen egész, tehát maga a ruha ne a díszítés háttere legyen.”

„Célom, hogy minden ruha egyszerre legyen hordható és szép – hangsúlyozza Réka. – Nem szeretnék olyan tervező lenni, aki látványos, bemutatókra tervezett, ám mindennapi viselésre alkalmatlan ruhadarabokat készít.”

Ám a boltban nem csak ruhákat találunk Siptáréktól. A különféle kiegészítők – kalapok, párnák, kisebb-nagyobb táskák, pénztárcák, mobiltokok, hajpántok, sálak – ugyanolyan szépek és ugyanolyan gondosan készülnek, mint a nagyobb ruhadarabok. Réka szerint: „A cél, hogy az alapanyagból a lehető legtöbbet felhasználjuk, semmit se dobjunk ki. Ám ezeknek az apróbb dolgoknak a szabására, varrására, díszítésére ugyanúgy figyelünk, mint a többi termékre. A Siptár márkanévnek minőséget is kell jelentenie.”

Timi egyetértően bólogat, hiszen tapasztalta, hogy mindenkinek, aki betért ide – fiatal lányoknak és középkorú hölgyeknek egyaránt – tetszettek az itt levő dolgok: „Nézegették a ruhákat és mosolyogva mondták, hogy legszívesebben mindet elvinnék. Sokan visszajöttek megmutatni, hogy néznek ki a boltból származó szoknyában, ruhában.”

Bizony, akadnak már olyan vevők is, akik visszajárnak a csupán néhány hónapja nyílt Iparosba, hogy szemrevételezzék a meg-megújuló kínálatot. Ám olyanok is vannak, akiket a negyedévente tartott kézműves foglalkozások vonzanak ide. Hiszen Tímea tavaly decemberben és az idén áprilisban Szedlák Józsefet látta vendégül, aki nemezelni tanította az érdeklődőket a két-kétnapos tanfolyamokon. Nem áruljuk el, ki lesz Tímea következő vendége és hogy milyen kézműves-mesterséget tanulhatnak majd tőle az érdeklődők. Ha kíváncsiak olvasóink, látogassanak el az Iparos boltba.

Blaskovics Éva

No comments so far!
Leave a Comment


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub