CSMMSZ publikációk
2006/1 Prágai beszélgetés Sólyom Lászlóval, Magyarország köztársasági elnökével

2006/1, PRÁGAI TÜKÖR, MEGBESZÉLTÜK, Kokes János Zoltán

Eredeti cikk:

„Nagyon fontosnak tartom, hogy a csehországi magyar közösség is megőrizze identitását…”

Prágai beszélgetés Sólyom Lászlóval, Magyarország köztársasági elnökével

Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke január 12-13-án kétnapos munkalátogatást tett Csehországban. Prágában találkozott Václav Klaus cseh államfővel, Jiří Paroubek miniszterelnökkel. Meglátogatta a Strahovi kolostort és felavatta Magyarország csehországi nagykövetségének új székhelyét is. Január 13-án a Prágai Magyar Kulturális Központban a csehországi magyarokkal, a csehországi magyar szervezetek képviselőivel találkozott.

Ugyanakkor e teendői közepette is talált időt arra, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire.

Elnök Úr! Szeretném megkérni, vázolja fel, hogyan látja Magyarország és a külföldi magyarok viszonyát.

Ez országról országra változik. Nyilvánvaló, hogy Magyarország közvetlen szomszédságában, ahol nagy létszámú őshonos magyarság él, egészen más a helyzet, mint szórványban vagy távolabb a határoktól. A csehországi magyarság helyzete szerintem átmeneti állapotot jelent mondjuk a nyugat-európai és például a szlovákiai vagy a romániai magyarság között. Olyan a híreket hallottam, hogy a csehországi magyarok létszáma sajnos apad, és hogy utánpótlás tulajdonképpen csak Szlovákiából érkezik. De ettől függetlenül nagyon fontosnak tartom azt, hogy ez a közösség is megőrizze az identitását. Ebben az olyan intézetek, mint a Prágai Magyar Kulturális Központ, az itteni magyar egyesületek, valamint egy magyar sajtóorgánum alapvető szerepet játszanak. Tehát nélkülözhetetlen a kommunikáció, a kommunikációs eszközök. Kell, hogy legyen egy templom, egy iskola vagy egy újság.

A csehországi magyarok döntő többsége valóban szlovákiai magyar, akik Csehszlovákia szétesése után váltak csehországi magyarokká, s ezáltal a kárpát-medencei magyarok kategóriáján kívül esnek. A külföldi magyaroknak szánt magyarországi segélyezés azonban alapvetően csak a szomszéd országokban élő magyarokra vonatkozik. Nem lenne-e azonban szükség arra, hogy a segélyezés legalább a szélesebb értelmezésű Kárpát-medencét érintse?

El kell mondanom, hogy a csehországi magyarokról nagyon keveset tudnak Magyarországon. Én is meglepődve hallottam, hogy mintegy hatszáz szlovákiai magyar fiatal tanul itt az egyetemeken és a főiskolákon, sokkal több, mint nálunk, Magyarországon. Talán azért is, mert úgy gondolják, hogy a cseh nyelvű diploma talán jobban hasznosítható szülőföldjükön, mint a magyarországi. Prágai tárgyalásaim során felvetettem, hogy nagyon jó lenne, ha Magyarország és Csehország között lenne lehetőség arra, hogy a diákok több évet tölthessenek a másik országban. Létrejöhetne az a fajta vándorlás, amilyen régen volt, amikor a mesterlegények végigjárták Közép-Európát, mielőtt mesterekké váltak volna. Ez a mai diákok számára szintén hasznos lenne.

Ami pedig a magyar állam kisebbség-politikáját, s általában a határokon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját illeti, nyilvánvaló, hogy újragondolást igényel. Úgy tűnik, hogy egy szakasz lezárult, és most keressük az új utakat. Közismert, hogy készül az alkotmány módosítása, ami tartalmazná a magyar nemzet mint kulturális nemzet fogalmát. Ebbe aztán már valóban minden magyar beletartozna a határoktól függetlenül, és egy egységes státuszt kapna az a nemzetrész is, amelynek tagjai nem magyar állampolgárok. Ez egyfajta megoldás. Úgy szól a tervezet szövege, hogy e személyeknek Magyarországon jogaik vannak, külföldön pedig joguk van a magyar állam támogatására.

Mi, csehországi magyarok minden évben kapunk bizonyos anyagi támogatást a cseh és a magyar államtól is. A támogatási rendszer azonban eléggé bizonytalan, kiszámíthatatlan. A tervszerű és hosszú távú munkához azonban biztos háttér szükséges. Nekünk mindkét oldalról erre lenne szükségünk, igényünk. Ön hogy látja ezt a problémát?

Nemcsak a külföldi magyarság támogatása terén, de minden pénzügyi területen is érvényes, hogy általában nagyon jó lenne, ha valaki számolhatna egy rendszeres alappal, státusszal, ha ezt jogszabályok rendeznék, és a támogatás nem változna állandóan. Ezt szerintem függetleníteni kellene a kormányzati ciklusoktól is. Az alapítványoknak úgy kellene működniük, hogy ne legyenek négyéves ciklusokhoz kötve, hanem egy nemzetpolitikai konszenzus alapján hosszú távon dolgozhatnának. Én úgy vélem, hogy még az egyházpolitikát, a tudománypolitikát, s talán még a gazdaságpolitikát sem kellene megváltoztatni négyévente, hanem megállapodni egy hosszabb ciklusban, amire lehetne építeni, amin belül lehetne tervezni.

Tudom, hogy nem első ízben jár Prágában. Hogy tetszett, hogy tetszik Önnek Prága? Habár most nagyon sűrű volt a program, volt ideje legalább egy kicsit körülnézni?

A hivatalos látogatások alatt csak nagyon röpke benyomást tud szerezni az ember a helyszínről. Most is láttam néhány szép utcát, de nyolc évvel ezelőtt, amikor legutóbb itt jártam, reggeltől estig a várost néztük egy egész napon át.

Talán már harminc éve annak, hogy több mint egy hetet töltöttem itt, s arról a látogatásról nagyon szép emlékeim vannak. Ez 1968 után volt már, tehát nem a legvidámabb korszakban. Nekem Prága még mindig azt a várost jelenti, amit akkor megéltem, tapasztaltam – egy jó kávéházat, egy kitűnő aktikváriumot például. Az itt szerzett egyik kedvenc könyvem – egy német könyv – még most is megvan. Prága számomra a kultúra városa. Voltam egy pantomim színházban, a Fekete Színházban is, ahol csak a fehér kesztyűk látszottak a sötétben. A Bertramkában megnéztem a Mozart-kiállítást. Voltam Karlštejnben és Kutná Horában is. Otthon éreztem itt magamat.

Nagyon szeretném még egyszer alaposan megnézni Prágát. Persze a hivatalos látogatásokon is hat az emberre az itteni légkör, s esetemben ez nagyon kedvező.

A harmadik dolog, amiről ezzel kapcsolatban szólni szeretnék, hogy gyerekesnek tartom azt a versenyt, hogy jobb-e, szebb-e Prága, mint Budapest. Ilyenkor mindig mindenki kiragad egy-egy szempontot, s aszerint osztályoz. Budapest és Prága két jelentős város, mindkettőjüknek megvan a maga pozíciója Közép-Európában és mindkettőnek jót tesz, ha együtt tudnak működni.

Ön hogyan látja a közép-európai országok együttműködését?

Nagyon kedvezőnek, nagyon jónak találom. Habár szerintem a legjobb családban is előfordul, hogy nézeteltérésre kerül sor, hogy széthúznak az érdekek, hogy mindenki a saját érdekeltségeit próbálja meg érvényesíteni. Mindenkinek megvan tehát a saját célja, de nézzük meg azt is, hogy miben érdemes együttműködni, mi az, ami hasznos mindenkinek.

A visegrádi csoport ma egy nagyon elismert „márkanév”, ennek szerintem van jövője. Az alkalmi bővítéseknek is, hogy például Ausztriával, Szlovéniával s időnként a balti államokkal is érdemes egy-egy projektumot közösen megvalósítani. A másik dolog az, hogy ennek a csoportnak Németországgal is speciális kapcsolatokat kell ápolnia. Ezt ki kell használnunk, nekünk szövetségeseket kell keresnünk. Németország mellett Franciaország is tapogatódzik, hogy ki is az igazi szövetségese Közép-Európában.

Én tehát olyan lehetőségeket látok a közép-európai együttműködésben, amelyeket meg kellene ragadni és ki kellene használni a saját érdekünkben, mégpedig meggondolt politikával. Én ugyan nem vagyok politikus, de mint államfő hangulatot tudok teremteni ehhez. Végigjártam a szomszédos országokat, régiónk országait, s úgy érzem, hogy mindenkivel megtaláltam azt a hangot, ami hasznos lesz mindkét fél számára.

Elnök Úr, köszönöm, hogy gondolatait a Prágai Tükör olvasóival is megosztotta!

No comments so far!
Leave a Comment


Prágai Magyar közösségi portál
Ön a Prágai magyar portál oldalain van.
ADY ENDRE DIÁKKÖR Ryťířská 27 Praha 1 110 00
Balassi Intézet Prágai magyar kulturális intézet
Budapest étterem Slezská 909/86 130 00 Praha 3 +420 602 221 323
Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom
CSMMSZ Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
CSMOT Csehországi Magyar Orvosok Társasága tel: +420/724/086566
GÖRGEY ARTÚR TÁRSASÁG Rez 45 Husinec Rez CZ 250 68 Telefon: + 420 220 940 190 + 420 266 172 073
Iglice egylet Spolek Iglice Egylet, Slunečnicová 2975/3, Praha 10, 106 00 tel: 604 456 604 (Serédi László)
Közép-Európai Tanulmányok Tanszék Katedra středoevropských studií Filozofická fakulta Univerzity Karlovy v Praze náměstí Jana Palacha 2 116 38 Praha 1 tel.: +420 221 619 819
Mille-Domi Dům národnostních menšin – Praha II. emelet Vocelova602/3 120 00 Praha 2
Nyitnikék
Magyar Köztársaság Prágai Nagykövetség Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice +(420)-220-317-200
PRÁGAI REFORMÁTUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET Prága 1, Klimentská ulice 18
Pszicho-klub